Vannak zoológusok, akik határozottan állítják, hogy az óriás testű havasi ember (a jeti) csupán a képzelet műve, a válóságban nem létezik. Mások viszont azzal érvelnek, hogy miért ne élhetne, hiszen még a XX. században, amikor már a tudósok azt hitték, hogy minden lényről tudnak, amely a Földön él - harminc addig teljesen ismeretlen állatfajt fedeztek fel. Köztük az eddig ismert legnagyobb emberszabású majom, a hegyi gorilla példányait 1903-ban Közép-Afrikában. 
A jetit rengeteg serpa - nepáli bennszülött - látta már. A tudósok eddig csak a lény lábnyomait látták (néha 48-as férfiláb méretű). Az első rajzok is a bennszülöttek leírásai alapján készültek. E beszámolók szerint a jeti mintegy 250 centiméter magas, erős testalkatú lény, sötétbarna vagy vöröses szőr borítja, karja ("keze") hosszá, arca a majomhoz hasonlatos. 
Az ötvenes években Pei Venchung kínai antropológus professzor arra figyelt fel, hogy az ország egyik vidékén, a Lin Cheng (Sárkányhegy) tájékán a parasztok rendkívül furcsa állatok csontjaiból "férfiasságot erősítő szert" őrölnek. Az antropológus az ott látott fogakhoz hasonlót csak ásatásai során látott a fél-egymillió évvel ezelőttről származó koponyákban. Ezek a fogak azonban teljesen épek és frissek voltak. Látszott rajtuk, hogy nemrég még "viselte" őket a tulajdonosa. De ki a tulajdonos és hol él? 
A nyomokat követve a professzor eljutott az Óriások Hegyének vidékre, ahonnan a környező falvak lakói időnként hoztak néhány ilyen fogat, amit a nők kifőztek, azután a Kantonból és Nankingból jövő kereskedőknek, szállítóknak eladták. 
A helyi hatóságok megtiltották a professzornak, hogy az Óriások Hegyére menjen. Ő azonban néhány asszisztensével titokban kisebb expedíciót szervezett. Erre a hatóságok lemészárolták a környékbeli falvak lakóit, a házakat felgyújtották, a közeli hegyen pedig berobbantották a barlangokat, amelyekben állítólag az "óriások" éltek, nehogy híre menjen az illegális vadászatnak. 
Pei Venchung professzor felháborodott hangú tiltakozó levelet írt a kínai kormánynak, mire a hatóságok elmebetegnek bélyegezték, és intézetbe zárták. Néhány évvel később ott is halt meg. Jegyzetei, kutatómunkájának anyaga nemrég került elő a titkos levéltárból. 
Feljegyzéseiből kiderült, hogy a Sárkányhegy vidékén élő lakosság nagyon régóta vadászott emberszabású, nagy testű állatokra. (Azazhogy ki tudja, állat-e vagy valami más volt a célpontjuk?) 
Egyébként hasonlóan furcsa esetről tudósítottak a lapok 1956-ban a Himalája hegyei között fekvő Nepáli Királyság területéről is. A Genesh Himal hegységben a serpa bennszülöttek néhány éves kisfiúra bukkantak. A gyerek szemlátomást vadon élt, a serpák ezért úgy vélték, hogy ő is 'thema metoch kangmi', vagyis havasi ember gyermeke. Még pontosabban ember és jeti párosodásából származó utód. Ezért el is akarták pusztítani. 
Szerencsére éppen arra járt Mary Moor milliomos angol hölgy aki a világot járva akkoriban Nepálban tartózkodott. Jelentós összegért "megvette" a gyereket, és magával vitte a fővárosba, Katmanduba. 
A gyermeket ketrecben szállították, mert úgy viselkedett. int a fogságba eső állat: mindenkit megharapott, aki közel ment hozzá. Csak nyers húst, gyökereket és rovarokat evett. 
Katmanduban aztán megnyírták, megmosdatták. A vaskos piszokréteg eltávolítása után derült csak ki, hogy a gyermeknek európai vonásai vannak. A haja is világos színű. A szülei keresésébe kezdtek. 
Az ötvenes években Nepál még a világtól eléggé elzárt terület volt, évente alig néhány külföldi kapott beutazási vízumot. Hamarosan kiderült, hogy 1949 nyarán nyomtalanul eltűnt az országban Gloria Macrofft amerikai turistanő. Az angol konzulátustól szerzett fénykép alapján állítólag hasonlóságot fedeztek fel közte és a talált gyermek között. Ezek után a gyermek a nepáli Parsang nevet kapta, és megindult az eljárás, hogy valamilyen dokumentumot szerezzenek neki, amellyel kiutazhat az országból. Néhány nappal a tervezett indulás előtt a gyerek egyik este rémisztően hangos fütyülésbe kezdett. 
Másnap reggelre pedig eltűnt. Széttört ketrece mellett csak néhány őr szörnyű módon megcsonkított holttestét találták. Vajon ki szabadította ki? A ketrecet normális férfiember aligha tudta széttörni, amint hogy az örök fejét sem téphette le úgy, ahogy a szemtanúk elmesélték. 
Lehet, hogy az "apja" jött érte? Állítólag nemegyszer fordult már elő, hogy a jetik nőt raboltak maguknak: ám a helyi lakosság (Nepál, Bhután, Sikkim, India) ezt mindig titkolta, tagadta. Volt, ahol politikai, másutt vallási okból nem beszéltek a dologról. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.